Egy egyszerű gesztus

"Mindenki lehet nagy ember...mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Nem kell hozzá egyeztetni az alanyt az állítmánnyal. Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek." - Martin Luther King

Egyik nap Mark hazafelé tartott az iskolából, amikor észrevette, hogy az előtte haladó fiú megbotlott, és elejtette a holmiját:
Egy csomó könyvet, két melegítő felsőt, egy baseball ütőt, meg egy kesztyűt és egy kis magnót. Mark letérdelt,
és segített összeszedni a szétszórt tárgyakat. Mivel egy irányba igyekeztek, megosztották a cipelnivalót.

Útközben Mark megtudta, hogy a fiút Billnek hívják, imádja a videojátékokat, a baseballt és a történelmet,a többi tantárggyal viszont hadilábon áll, és épp most szakított a barátnőjével.

Billiék háza volt közelebb, s odaérve a fiú, behívta markot egy kólára meg egy kicsit tévézni.
Vidáman nevetgélve és tereferélve töltötték a délutánt, azután Mark hazament.
Attól kezdve rendszeresen találkoztak, párszor egymásnál ebédeltek.
Az általános iskola után történetesen ugyanabba a gimnáziumban tanultak tovább.
Az évek során mindketten hosszabb-rövidebb kapcsolatokba bonyolódtak,
azután elérkezett a várva várt érettségi. Három héttel a vizsgák előtt Bill szólt Marknak, hogy beszélni szeretne vele.
Eszébe jutatta az évekkel azelőtti napot, amikor először találkoztak.
---Sohasem gondolkoztál el azon, miért cipeltem akkor annyi mindent magammal?
Tudod, kiürítettem a benti szekrényemet, mert nem akartam rendetlenséget hagyni magam után.
Elcsentem anyám altatóját, s aznap öngyilkosságot készültem elkövetni
De ahogy végig dumáltuk és -nevettük a délutánt, rájöttem ha megölöm magam,
elszalasztom az ilyen alkalmakat, pedig sok hasonló jöhet még. Látod, Mark, amikor fölszedted a könyveimet, sokkal többet tettél értem, mint hitted. Megmentetted az életemet.(forrás: Jack Canfield, Mark Victor Hansen: Erőleves a Léleknek)

"Mindenki lehet nagy ember...mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Nem kell hozzá egyeztetni az alanyt az állítmánnyal. Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek." - Martin Luther King

ISTEN MEGÉRT

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

A bolt irodájába hívattak, ahol dolgoztam: "A kisfiadat bevitték a kórházba, menned kell!" Ahogy keresztülrohantam a városon, sok gondolat futott át az agyamon. "Mi baja lehet a kisfiamnak?" Reggel még teljesen rendben volt, amikor bekukucskáltam hozzá, a kiságyában aludt. A kórházban feleségem elmondta, hogy drága kisfiunk, Nathaniel bölcsőhalálban meghalt. Két és fél hónapos volt. Összetörtünk, és mérges voltam. Nem volt kit hibáztatni, ezért Istent vádoltam. Akkoriban nem hittem Istenben, de a haragomat valamilyen irányba ki kellett fejeznem, és Isten kézenfekvő volt.
Ez 25 évvel ezelőtt történt. Később három csodálatos gyermekünk született, de sohasem felejtem a félelmet, haragot és reménytelenséget, amit azon a napon éreztem, amikor Nathaniel meghalt. Isten türelmes volt velem. Elvette haragomat és gyűlölködő gondolataimat, és ezek ellenére is szeretett.

Még most sem értem, miért kellett Nathanielnek meghalnia, és valószínűleg nem is fogom megérteni. De halála segít felismerni, hogy Isten mennyire szeret, és hogy mennyire fájhatott neki, amikor látta Jézust meghalni. Isten odaadta Jézust értem, és én vigaszt találok ebben az áldozatos szeretetben.

Isten szeret minket, akár viszontszeretjük, akár haragszunk rá.
Bob Hicks (Missouri, USA)